ALAPOZZ OKOSAN!
Jézus mondja: „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.” (Mt 7, 24-27)
Igénkben Jézus olyasvalakiről beszél, aki hallja a beszédeit és cselekszi is, másrészt olyanról is, aki szintén hallja, mégsem tesz azok szerint. A különbséget a kétféle házépítőről szóló példázattal szemlélteti. A bölcs mélyre ásott és sziklára építette házát, míg a balga nem foglalkozott az alapozással, és elég volt neki, hogy homokra építkezzen. A két ház között kívülről nem volt különbség, mivel alapjaiban különböztek, azok pedig nem látszanak. A végzetes különbség akkor látszott meg, amikor jött az első ítélet idő: tomboló vihar, zápor-zivatar formájában. A homokra épített romba dőlt, a sziklán állóban nem tudott kárt tenni, az sértetlen maradt.
1. Hasonló a helyzet az igaz és hamis keresztyén hitvallókkal – konfirmálókkal. Sokszor egyformának tűnnek. Nem könnyű megkülönböztetni őket. Külsőségekben egyforma keresztyén életet élnek. Jézus nem a hitvallókat és hitetleneket állítja szembe egymással! Az igaz és hamis hitvallókban az a közös, hogy hallják Tőle ezeket a beszédeket. Gyülekezethez tartoznak ezek is, azok is. Kaptak Bibliát. Talán még olvassák is. Templomba járnak. Igét hallgatnak. De a kérdés nem az, hogy hallják-e Krisztus beszédét, még csak az sem, hogy hiszik-e, hanem hogy aszerint cselekszenek-e? Aszerint élnek-e? Mert ha nem, becsapnak másokat, és önmagukat is.
Vigyázz! A látszat csal! Ne csapd be önmagad! Ha csak tudod, hallgatod és mondod, de nem teszed, magaddal tolsz ki. Egy ideig másokkal is, de nagyon hamar rájönnek a környezetünkben, ha valamit nem gondolunk komolyan, hanem csak mintha, csak a nyilvánosságnak mutatunk. Az embereket nem lehet becsapni, legfeljebb egy ideig, talán évekig is. De egyszer úgy is minden kiderül... Mikor?
2. Legkésőbb a viharban. A bajok, a válságok, a zűrzavar viharaiban lepleződik le, hogy milyen emberek vagyunk valójában. Amikor kicsúszik a lábunk alól a talaj. Amikor minden emberi kísérlet kudarcot vall. Ott derül ki, hogy hitünk csak pótlék-e, valami spirituális mankó, vagy kábító ópium, vagy az életünk alapja. Próbák nélkül az őszinte élő hitet nehezen lehet elkülöníteni annak utánzatától.
Ne ijedj meg, ha kitör egy-egy vihar az életed felett. Ha Jézus szavaira alapoztad az életed, meg fogod kapni Tőle a megoldást. Nem fog elsodorni egy-egy válság. Nem fog kárt tenni benned. Helyt fogsz állni.
3. Fontos a helyes istenismeret, a tudás, és fontos a szóbeli hitvallás is, sőt, nélkülözhetetlen. Ennek átadását ígérték meg a szülők és keresztszülők, amikor eljegyeztek a keresztség által Jézus Krisztusnak. Ebben a folyamatban a lelkipásztor vagy hitoktató csak asszisztens. Tehát fontosak ezek. De – Jézus nem árul zsákbamacskát – egyik sem pótolhatja az engedelmességet. Fontos ugyan, hogy Jézusról tiszteletteljesen, szívbéli belső meggyőződéssel beszéljünk, és az is, hogy hallgassuk, tanulmányozzuk, szívünkben forgassuk szavait, amíg „beszéde nem lakik bennünk gazdagon“, és nem formál belülről. DE még FONTOSABB, hogy megtegyük azt, amiről a szánkkal vallást teszünk és amit Tőle hallunk. Ettől tőbb a tanítvány. Ebben áll az ő többlete. Ez az a plussz, ami e világ sava-borsa. Ami nélkül elkutyul. Csak farkastörvények uralják. De ha van akár csak egy olyan embere Istennek, aki neki engedelmeskedik, és nem olvad be a többségbe, színt kap, élhetőbb, ízesebb lesz az élet. Lehet rá építeni. Megbízható lesz. Nem átvágni, hanem segíteni akarja az embertársát. Nem rossz hírét kelteni, hanem megvédeni. Nem cinkosan hallgat, hanem a hit bátorságával irányt, példát mutat. Ami jó, előre mutató történt az emberiség története során, az ilyen Isten iránti engedelmességből született.
4. Kétféle alapozás, kétféle ház, kétféle eredmény, kétféle végkifejlet. Az egyik megmarad, a másik elpusztul. Jézus azért fogalmaz ily ellentétekben, mert a döntést nem lehet megspórolni. A döntés halogatása, elkerülése is egyfajta döntés, de Jézussal szemben. De annak megfelelő lesz az élet építményének a stabilitása, állóképessége is.
Mily életet akarsz magadnak? Milyen alapokra fekteted az életed? Dönts jól! Alapozz okosan! Jézus szavai szerint, beszédeit nem csak hallgatva, hanem megtartva. „boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.“ (Lk 11, 28) Ámen. ÚMolnár Árpád)
Szepsi, 2020. június 28.
){kind=link}